Ismeretterjesztő írás a Húsvétról
Húsvétkor ér véget az egykor szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük Krisztus feltámadását, a természet tavaszi újjáéledését. A húsvéti jelképeket feloszthatnánk egyszerűen természeti és vallási jellegűekre, ha a természetiek nem kaptak volna vallási értelmezést is, illetve ha nem épültek volna be a vallási ünnepek világába. Bonyolítja a helyzetet a népszokások jelképrendszere is, amely kapcsolatban áll mindkettővel.
A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A húsvéti tojást még az észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni.
Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek.
Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást. A húsvéti tojásokkal – mint valami labdákkal vagy golyókkal – játszottak a gyerekek a szabadban, igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. A hímes tojás a húsvéti hagyomány egyik legfontosabb jelképe. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban. A díszítés egyszerű, nagy hagyományú technikáit tanfolyamokon, iskolákban, múzeumokban sajátíthatjuk el.
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.
Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat – mint a tavasz hírnökével –, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak – vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak – további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a szokás mostanában terjed el hazánkban.
Csibe, bárány nyúl … Miért kerültek a húsvéti képeslapokra?
A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelőtt sokak élménye lehetett, míg napjainkban a kikelő kis csibe már nem a látható valóság egy kisgyerekek számára. Viszont sokszor szerepel üdvözlőlapokon. Gyakran kosárban ülve ábrázolják,, hiszen a kotlós ott költi ki. Az a rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. A bárány egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is voltak. A húsvéti bárány, mint jelkép kapcsolatba hozható azzal, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit a szülők– ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.
A húsvéti nyúl elsősorban az édesipart hódította meg: a legtöbb húsvéti csemege nyuszi alakú. A levelezőlapokon is megtaláljuk tojásfestő, tojáshozó nyúlként.
A húsvéti szertartások világára utal a kereplő ábrázolása. Minthogy nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, a szenvedés idején kereplővel helyettesítik azok csengését, bongását. Így jelenik meg a lapokon mind a kereplő, mind pedig a – feltámadási szertartásra megszólaló – harang. A nagyszombati tűzszentelés után meggyúló húsvéti gyertya is szerepel egy-egy lapon.
A húsvéti népszokások közül a locsolkodás, vidám jelenetei is megjelennek a lapokon, sőt a zenészek is, annak a szokásnak az emlékére, hogy ilyenkor a muzsikusok házról házra jártak.
Utolsóként– pedig alig akad levelezőlap, amelyen ne fordulnának elő – a virágok. A tavaszi kerti és vadvirágok, virágzó ágak egymagukban is tavaszi-húsvéti jelképként hatnak, és igen gyakran társulnak a már eddig említett ünnepi jelképekhez, díszítve a húsvéti csendéleteket, erősítve és gazdagítva velük a tavaszünnepi jelképvilágot.
Dr. Györgyi Erzsébet munkája nyomán : közreadja, elmondja Balogh Sándorné
(Foto: https://int.search.myway.com/search/AJimage.jhtml?&n=78494f28&p2=%5EBSB%5Exdm096%5ETTAB02%5Ehu&ptb=8CB18E4D-2E55-44BF-A9B2-0AA94512D8C3&qs=&si=EAIaIQobChMI0oS16uCC3AIViox3Ch02NANjEAEYASAAEgL6bPD_BwE&ss=sub&st=tab&trs=wtt&tpr=sbt&enc=2&searchfor=kjpYRvregG31dIAVRCpMKS6vKasSxRGUNzuWCxewlc7cvysft4jhiAFfkrv0_xjs8hzKL7e25CfAgZyuJT3oRVUkxXVfIqOKGPz19RcOlT3eC_B-p_35djImhOkj68ZWl6vFgNsbRokz7kOfy5qjG0TdQ-uc7Ycl2gCgL5tzt1bt6BQDGS-FPualqX_xjmYuRy2mwOuCEZj3FLuSSj9uihpEyLM7bam6l1J5_yCm53HsYBnEbnM1aZ_WMsbYtcki-r4XPEXmp7XKHf0tEF1pE2SNIv911Ooo9wGHMgq8rFTrdve7VST5Q1YutSyiL5URXKT-u53oyJ2CbIumXjYU_g&ts=1577640509053&imgs=1p&filter=on&imgDetail=true)