Ismeretterjesztő augusztus 20-ról. Mit ünnepelünk ekkor?
Ünnepelünk. Augusztus 20-áról emlékezünk meg, mely majd ezer esztendeje a magyarság ünnepe. I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte, a király szentté avatását jelentette.
Augusztus 20-a az egyik legõsibb magyar ünnep. A keresztény állam alapításának, a magyar állam fennállásának emléknapja. Az államiság megteremtését a magyar nép államalapító Szent István királyhoz köti. Uralkodott 997–1038 között. Géza fejedelem és az erdélyi törzsfő lányának, Saroltnak a fia. Gizella bajor hercegnővel 996 körül kötött házasságából öt gyermek született, közülük csak Imre érte meg a nagykorúságot. István atyja halála után vette át az uralkodást, 1000-ben koronázták meg a II. Szilveszter pápa által III. Ottó császár jóváhagyásával küldött koronával. Uralkodása elején meg kellett törnie a törzsfőket, akik hatalmát és életét veszélyeztették (Somogyban rokonát, Koppányt, a Körös vidékén Ajtonyt, Erdélyben anyai nagybátyját, Gyulát). Harcai során a hozzá csatlakozó magyar előkelőkön kívül biztos támaszt jelentettek számára a külföldről jött lovagok (pl.: Hunt, Pázmán, Vencelin, …stb.). A lázadó nemzetségek birtokainak kisajátításával gazdasági és hatalmi alapot teremtett állam- és egyházszervező tevékenységéhez. Az ország területét megyékre osztotta, ezek központjában, a királyi várban székelt a megye élére kinevezett ispán. Emellett királyi uradalmakat is szervezett egy-egy udvarhely, kúria köré. Az államszervezéssel párhuzamosan haladt az egyház szervezése. Tíz püspökséget, ill. érsekséget és több bencés apátságot (Pannonhalma, Bakonybél, Zalavár, Pécsvárad) alapított és látott el bőven birtokokkal és adományokkal. Törvényben rendelte el, hogy a termésből az egyháznak tizedet kell adni, s megengedte, hogy birtokaikat magánszemélyek is az egyházra hagyják. Minden 10 falu lakosságát templomépítésre kötelezte, és előírta a keresztény ünnepek megülését. Tevékenységének, törekvéseinek fontos emlékei a ránk maradt két törvénykönyve és fiához, Imre herceghez szóló Intelme. Országa területét több ízben kellett ellenséges támadástól megvédenie. Így a besenyők, Boleslav lengyel király és 1030-ban III. Konrád német császár támadásai ellen. Fiát és kiszemelt trónörökösét, Imre herceget 1031-ben halálos vadászbaleset érte. Ekkor nővérének fiát, a Velencében nevelkedő Orseolo Pétert jelölte utódjává. A trónöröklésből kizárt, pogánysághoz húzó unokatestvére, Vazul ezért merényletet kísérelt meg ellene. A merénylet meghiúsult, Vazult büntetésből megvakíttatták, fiait száműzték. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el. 1083-ban avatták szentté Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt. Szentté avatásakor jobbját külön ereklyetartóban helyezték el. A sok „kalandot” megélt ereklyét ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.
Szent István ünnepe Abda búcsú
A jelenlegi abdai templom felszentelése Szent József tiszteletére 1845. augusztus 20-án történt. A hagyomány szerint a települések búcsúnapja védőszentjük neve napjához kötődik. Községünk a búcsút nem Szent Józsefnek a neve napján (március 19.) tartja, hanem augusztus 20-án, az áttelepült falu új templomának felszentelése napján. Miért is születhetett hajdanában ez a bölcs döntés? József nap a húsvét előtti böjti időszakra esik, amikor is a vigasság, a mulatozás tilos. Nagy királyunk tisztelete évszázadok óta töretlenül él a magyar népben. Így méltán esett az a néhai abdaiak választása búcsúi napnak augusztus 20-ára. Közel van a nap Nagyboldogasszony napjához is. Falunk népe méltó tisztelettel volt mindig a Szűzanya iránt, mind pedig így is emlékezett nagy királyunk halála előtt tett felajánlására is.
Kulcsár János
A kenyér
Áldás vagy e kerek világban,
A neved benne van az imánkban.
Éltető erő vagy az emberiségnek,
Nincs hely, hol ne ismernének.
Ringató kalászod nagy utat tesz meg,
Míg néped kenyérrel vendégeled meg.
Verejtéket is ontanak érted,
A becsületet kiérdemelted.
Sokan sírva epednek utánad,
Várják az alamizsnádat.
Mások benned dúskálhatnak,
Morzsáidra nem vigyáznak.
Új kenyér ünnepén ünnepelünk téged,
Örömmel tisztelgünk előtted.
Zászlónkat is néked lengetjük,
A kenyeret jóízűen megesszük.
(Kulcsár János abdai születésű költő)
(Fotó: https://int.search.myway.com/search/AJimage.jhtml?&enc=0&n=78494f28&p2=%5EBSB%5Exdm096%5ETTAB02%5Ehu&pg=AJimage&pn=1&ptb=8CB18E4D-2E55-44BF-A9B2-0AA94512D8C3&qs=&searchfor=augusztus+20+%C3%A1llam%C3%BCnnep&si=EAIaIQobChMI0oS16uCC3AIViox3Ch02NANjEAEYASAAEgL6bPD_BwE&ss=sub&st=tab&tpr=sbt&trs=wtt&imgs=1p&filter=on&imgDetail=true)